Kossuth Toborzó Ünnepély és Huszár Fesztivál

Újdonság lesz Cegléd város lakóinak, és az idelátogatóknak a Huszár Fesztivál megrendezése a Kossuth Toborzó ünnepélyen (szeptember 23-35.). Egyik ismert épülete a városnak, a Huszárlaktanya, amely ebben az évben történelmi emlékhellyé lett nyilvánítva.

A huszároknak hatalmas irodalma van, nézzük meg egy kicsit közelebbről, hogy kik is voltak a magyar huszárok, és milyen szerepet játszottak a történelemben, közelebbről a 48-as szabadságharcban? A huszár szó jelentése valószínűleg a "húsz telektulajdonos költségén" kiállított katona kifejezésből ered. Mátyás király egy 1481-ben írt latin levelében a fekete seregén belüli könnyűlovasságot már huszároknak (hussarones) nevezi.  A huszárok feladata olyan volt, mint a mai kommandósoké, azaz erőszakos felderítés, az ellenségről való információszerzés, és kiváló harci tudás. A magyar huszár nem véletlenül szerzett nevet a magyar és a világtörténelemben. A 150 éves török elleni küzdelem végvárakon óriási túlerő ellen védték a három részre szakadt országot szenvedések, nélkülözések közepette. Az erdélyi fejedelmek küzdelmeiben is meghatározó szerepet játszottak a huszárok. Wallenstein, a 30 éves háború híres hadvezére keserűen, egyszersmind elismerően jegyzi meg az őt legyőző Bethlen Gábor katonáiról."… az enyémek csak csirkék Bethlen huszárjaihoz képest!…" Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc ugyancsak a huszárokra támaszkodott a kuruc szabadságharcokban, a nagyságos fejedelem hadseregében 52 lovasezred szolgált. A huszárság igazi fénykora a XVIII. század második felére bontakozik ki. A török végleges kiűzésének legendás alakja, báró Spélnyi Gábor, Simonyi óbester, s a legvitézebb huszár, és győzelmet győzelemre halmozó Hadik András gróf (1710-1790), magyar huszártábornok, császári tábornagy (Feldmarschall), földbirtokos, és politikus. Nevéhez fűződik Berlin megsarcolása, mikor is váratlanul rajta ütve a városon, azt rögvest elfoglalta, katonaságát foglyul ejtette. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak 215ezer tallér sarcot, hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csupán egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, majd kerülő úton sebesen hazafelé vették az irányt.
Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia Rend nagykeresztjével tüntették ki. A magyar huszárok tettei nyomán egyre másra szerveznek huszáralakulatokat előbb Európa, majd a távolabbi országok uralkodói Japánt is beleértve. Poroszország, Franciaország, Oroszország, Anglia, Svédország, összesen 34 állam állította fel magyar mintára saját huszárságát. Szervezeti rendjében, ruházatában, külsőségeiben és harcmodorában igyekeztek azonosulni a mintaezredekkel. Ez sem véletlen, hiszen a kiképző tisztek legtöbbször magyarok voltak. A személyi állomány kiválasztása is különleges volt, mivel elit alakulat lévén, csak a legkeményebb legények maradhattak a huszárságnál. A bajtársiasság a legénység és a tisztek viszonyában is megvolt, a százados ugyanúgy a földön aludt és a nyergét használta párnának, mint a közhuszár, egy kondérból ettek, ugyanazt a vételezett bort itták, a rossz fekete komiszkenyeret ették. Gyöngyélet, huszárélet…  Cegléden is működött egy hatalmas huszárlaktanya (forrás: Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről), a korház közelében, a Törteli úton, Császári és királyi huszárlaktanya néven. A kaszárnya a 19. század nyolcvanas éveiben épült. Gyakran bámészkodtak itt a ceglédiek, és figyelték a huszárok gyakorlatozásait, a lófuttatásokat. Ha pedig a huszárok kimentek a korzóra, a látványos öltözetükkel, kiállásukkal hadat üzentek a női szíveknek. A Cegléden elhelyezett 13. huszárezred részére 1904-ben kezdődött meg egy akkor korszerű kaszárnya építése. A pályázat szerint építettek lakóépületeket, fedett és fedetlen lovardát, istállókat, fészert, börtönt, patkoló műhelyt, markotányos épületet, lóúsztatót. Sajnos nagyon viszontagságos volt a további sorsa a huszár laktanyának, az I. világháború után fel kellett újítani a gazdátlanná vált laktanyát. A szovjetek bevonulása Ceglédre lett a huszár laktanya emberi tragédiák színtere. Itt volt Magyarország legnagyobb hadifogoly tábora. A régi huszár laktanya képét mára csak a képeslapok őrzik.
Mi volt a huszársikerek titka? A huszárság által használt lovak erősebbek és teherbíróbbak voltak a nyugati lovaknál, a magyar, lengyel és orosz lovasság által kitenyésztett lovak a melegvérű arabs és magyar őshonos lovak keresztezéséből születtek. A franciák, sőt maga Napóleon császár is sokszor hihetetlennek tartották a magyar és az orosz lovas alakulatok kitartását, majdnem kétszer akkora terhelést bírtak a keleti lovak, mint a franciák, akik sokkal hamarabb kifulladtak. A magyar huszárló egyaránt tűrte a fagyot és a forróságot is, kitartó volt, bármelyik folyót átúszta, felmászott a Kárpátokra is, és a hosszan tartó megterhelést is jól tűrte. A kiképzés fontos mozzanata volt, hogy nagyon szoros kapcsolat alakuljon ki a ló és lovas között, azonnal engedelmeskedjen a pillanat tört része alatt a ló a gazdájának. Itt játszott még szerepet pl. a csákó színe, ami segített a harc közben a vezénylőknek az irányításban.  (Kötelezően megnézendő film: Sára Sándor: 80 huszár, itt láthatunk hegymászást, folyóátkelést és lovasrohamot is.)
A ruházat is egységes volt, az 1751-es öltözködési szabályzat szerint a csákó tíz hüvelyk magas (rajta kokárda és tollfogó), a dolmánynak pedig olyan legyen a hossza, hogy az öv alól egyhüvelyknyi kilátszódjék. A dolmány zsinórozása hat sorból állt, minden egyes huszár egyenruhára 20 méter zsinórt (feketével átszőtt sárga zsinór a birodalmi svarcgelb szerint) kellett verni. A Kossuth időkben a zsinórok színét a sárga-fekete színről piros-fehér -zöldre cserélték. A huszárruha fő darabjai 1848-ban már fél évszázad óta változatlanok voltak.         A császári huszár felső színe eredetileg kék, de az 1677-től azonban a sötétkék és a sötétzöld (papagájzöld) is alapszín, a nadrág színét az ezredtulajdonos döntötte el. Általában a nadrág a világoszöld huszároknál skarlátpiros, a sötétzöldeknél karmazsinvörös színben pompázott. A huszárköpeny fehér, a gyakorlatokon az egyenruha fölött egy vászonból szabott nadrágot viseltek. A sabrak (nyeregtakaró) és a tarsoly piros, rajta a napóleoni háborúk előtti korban az ezredtulajdonos családi címere, azután az uralkodó, a magyar király nevének kezdőbetűi kerültek. Az "ezerpitykés" huszároknál a gombok és a zsinórok is fontosak: a sárga gombos ezredek tisztjei arany-, a fehér gombosoké ezüstzsinóros díszruhát viseltek. A legdíszesebb a magyar nemesi testőrség egyenruhája volt, zöld dolmány, piros nadrág, ezek sűrű ezüstsújtással, párducbőr kacagány, sárga csizma, fehér körgallér, medvebőr süveg és a tetején kócsagtoll. A dolmány - felsőruházat - és a nadrág általában posztóból készült, huszárezredenként jellemzően eltért a színük, búzavirágkéktől a piroson át a zöldig.               A dolmányra és a nadrágra is sujtásokat varrtak, amely sárga, kötélszerű díszítés, komoly védelmi funkcióval. Ha a kard lesújtott, akkor ez a zsinórzat védte a huszár testét, ugyanis nem tudta könnyen átszakítani azt. Időnként még fémszálat is húztak bele, így erősítve az ellenálló képességét. Minél több volt a sujtás a ruhán, annál jobban védett volt a huszár. A főbb, veszélyes pontokra - mint a csukló vagy a comb - külön vitézkötéseket varrtak. Emellett kösöntyűt - derékövet - is hordtak, hasonlóan zsinóros anyagból, amely a borda alatti, lágy hasi részeket is védte. A ruházat színe és díszítettsége jelezte egyébként a rangokat is, a közhuszártól a tisztekig. A mentét mindig vitte magával a huszár, mivel sosem tudhatta, hogy mikor lesz hideg, és egyébként is önvédelmi funkciója volt a kabátnak. Sokszor félvállra vetve hordták, így a pajzs szerepét vette át, a balról érkező ellenség kardcsapásai ellen. A huszárok általában jobb kézzel kardoztak, ballal fogták a kantárszárat, a bal kéz védelme ezért fontos volt, a mente természetesen takarta azt. A mente viselésének szabályai voltak, az időjárástól függően: +5-től +35 celsius fokig: bal vállra vetve -5-től +5 celsius fokig: mindkét vállon -5-től kb. -20 celsius fokig: az ujjakba is belebújhattakA huszárság leginkább ismert korszaka az 1848-49-es szabadságharc.Tisztjeik vezetésével tömegesen indultak haza messzi állomáshelyeikről, hogy ellenséges vonalakon át, száz veszéllyel dacolva siessenek a haza védelmére. A szinte semmiből felállított fiatal magyar honvédség huszárezredei oroszlánrészt vállaltak a győztes csatákból. Pákozd, Magyaróvár, a dicsőséges tavaszi hadjárat, az erdélyi küzdelmek, Piski, Nagyszeben harcainak kimenetelét gyakran bravúros huszárrohamok döntötték el.
http://dozsanepe.blogstar.hu/./pages/dozsanepe/contents/blog/30389/pics/lead_800x600.png
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?