Mindnyájunknak el kell menni

1848. szeptember 24. az egyik legfényesebb nap volt Cegléd történelmében. Ekkor mondta el Kossuth Lajos a híres toborzóbeszédét a városban. A helyiek pedig nem voltak restek, a történelem során nem először az ország ügye mellé álltak és csatlakoztak a szabadságharchoz. Kossuth Lajos szavai ma is rendelkezenek aktualitással, érdemes megszívlelni. 

A valaha élt egyik legnagyobb magyar ceglédi beszédét az alábbiak szerint rekonstruálták:

Ceglédnek népe, nemzetem büszkesége!

Kérni jöttem tőletek, midőn lelkes soraitokat szemlélem, szűnik bensőmben a kétség, nem marad védtelen szegény árva hazánk. Tudjátok mindannyian, minő cél vezérelt bennünket, midőn ide egybehívtunk benneteket, mégis kimondom.

Álnok hitszegők el akarják venni tőlünk az áprilisban kivívott szabadságunkat, s mindazokat a jogokat, amelyeket maga őfelsége, a császár biztosított számunkra.

Jellasich hordái császári zászlók alatt a szent magyar földet rabolják, fosztogatják. Szőlőink híres borát idegenek prédálják fel.

Veszélyben a haza! Sorsdöntő órák előtt áll nemzetünk. A kérdés az, hogy: Veszni hagyjuk kivívott jogainkat, függetlenségünket? Odahajtjuk büszke magyar fejünket a császári sas karma alá? A válasz: NEM!

Én esküszöm az igazságos Istenre, hogy hazánk szabadságából elrabolni egy hajszálnyit nem engedek!

Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, szent királyaink véres kardot hordattak körül az országban. Én zászlót ragadék kezembe, és e zászló alá hívom e város polgárait.

Honfitársaim! Cegléd polgárai! A nemzet sorsa a ti kezetekben van. Testvérek vagyunk mindnyájan. Választanunk kell a szabadság és szolgaság között. Gondoljunk őseinkre, kik a szabadságot választották! Ragadjunk mi is fegyvert hazánk oltalmára! Fordítsuk fegyvereinket az árulók, a hitszegők ellen!

Fegyverbe szólítom e város lakóit. Hozzunk áldozatot a haza szent oltárán!

Ha magyar vér folyik, folyjon a szabadságért, ne idegen célokért és ne idegen földön!

Most, hogy titeket látlak, tudom, hogy oly hatalmas e nép, hogy ha fölkel és összetart, Magyarországon a pokol kapui sem vesznek erőt. Az összerogyó ég boltozatait is képes karjával fenntartani.

Harcunkhoz adjon erőt a magyarok Istene, hitünk igazsága, népünk szabadság szeretete!

 Fegyverbe hát! Győzni fogunk!

Odahajtjuk büszke magyar fejünket a császári sas karma alá? A válasz: NEM! – hátborzongató szavak. 

Vagy vegyünk egy másik mondatot: Hozzunk áldozatot a haza szent oltárán. 

És tegyük hozzá azt is, hogy a történetírók szerint a legismertebb Kossuth-nóta is ebben az időben keletkezett, amelynek ugye az egyik legfontosabb sora az, hogy "Mindnyájunknak el kell menni!"

El bizony. És nemcsak azért, mert Kossuth Lajos azt üzente, hanem azért is, mert ez kívánja az ország érdeke, de most szerencsére nem kell fegyver. Elég egy toll. 

http://dozsanepe.blogstar.hu/./pages/dozsanepe/contents/blog/30460/pics/lead_800x600.jpg
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?